Az együttműködés tanulása interaktív játékon keresztül: csoportos tevékenységek iskoláknak és óvodáknak

Fedezze fel, hogyan segítheti az interaktív játék a gyerekeket a csapatmunkában, a kommunikációban és az együttműködésen alapuló problémamegoldásban olyan tevékenységek során, ahol mindenki hozzájárul a közös eredményhez.

A másokkal való együttműködés megtanulása a gyermek fejlődésének fontos része. Az osztályteremben vagy az óvodai csoportban a gyerekek folyamatosan olyan helyzetekkel találkoznak, amikor meg kell hallgatniuk egymást, el kell magyarázniuk az ötleteiket, sorra kell kerülniük, döntéseket kell hozniuk, és egy közös cél felé kell haladniuk.

Ezeket a készségeket nehéz pusztán magyarázattal fejleszteni. A gyerekeknek lehetőséget kell kapniuk a gyakorlásra.

Az interaktív játék olyan környezetet teremt, ahol az együttműködés magának a tevékenységnek a részévé válik. Ahelyett, hogy egyszerűen csak azt mondanánk nekik, hogy „dolgozzanak csapatként”, a gyerekek olyan feladatot kapnak, amely megköveteli a kommunikációt, a szerepek elosztását és a cselekvések összehangolását.

A UTS Play interaktív megoldásai ilyen tevékenységek szervezésére használhatók iskolákban és óvodákban, ötvözve a tanulást, a mozgást és a csapatmunkát.

Miért fontos az együttműködésen alapuló játék

A csoportos tevékenységek gyakorlati okot adnak a gyerekeknek a kommunikációra.

Amikor több résztvevő osztozik egy feladaton, el kell dönteniük, mit csináljanak először, ki milyen műveletet hajtson végre, és hogyan reagáljanak, ha valami nem a vártnak megfelelően alakul.

A gyerekek életkorától és a tevékenységtől függően ez segíthet nekik gyakorolni:

• más résztvevők meghallgatását;

• saját ötleteik megfogalmazását;

• a sorra kerülést;

• a szerepek és felelősségek elosztását;

• a cselekvések összehangolását;

• a közös döntéshozatalt;

• a csoportos problémamegoldást;

• az eredmény megbeszélését.

A hangsúly az egyéni teljesítményről egy közös célra helyeződik át: együtt kell megoldást találnunk.

Egymás mellett játszani helyett együtt játszani

Fontos különbség van aközött, hogy több gyerek ugyanazt a játékteret használja, és aközött, hogy valóban együttműködnek.

Ha egyszerűen csak egy interaktív berendezés köré ültetjük a gyerekeket, attól még nem feltétlenül alakul ki csapatmunka. A tevékenységnek közös célt kell adni.

Például ahelyett, hogy minden gyereket arra kérnénk, hogy önállóan oldja meg ugyanazt a feladatot, a pedagógus olyan kihívást is létrehozhat, amelyben az egyik gyerek végrehajt egy műveletet, a másik megfigyeli, mi történik, a harmadik javasolja a következő lépést, a csoport pedig közösen dönt a folytatásról.

Az interaktív környezet így a kommunikáció és a kísérletezés terepévé válik.

1. tevékenység: Tájat építünk együtt az iSandBOX segítségével

Az iSandBOX segítségével a gyerekek fizikailag formálhatják a homokot, miközben az interaktív rendszer vizuálisan megjeleníti a táj változásait.

A pedagógus közös feladatot adhat a csoportnak:

„Hozzunk létre egy tájat egy heggyel, egy völggyel és egy folyóval.”

Mielőtt a homokhoz nyúlnának, a gyerekek megbeszélik, hogyan fognak nekilátni a kihívásnak.

A csoporton belül szerepek oszthatók ki. Az egyik gyerek megformálja a hegyet, a másik a völggyel foglalkozik, egy harmadik figyeli, hogyan változik a táj, míg egy negyedik ellenőrzi, hogy a feladat minden eleme elkészült-e.

Ezt követően a szerepek cserélhetők.

A lényeg az, hogy az egyéni cselekvések ugyanazt a tájat befolyásolják. Ha az egyik résztvevő megváltoztatja a táj egy részét, a többieknek ehhez kell igazítaniuk a munkájukat.

A tevékenység végén a pedagógus megkérdezheti:

Mit döntöttünk el először? Volt eltérő ötletünk? Hogyan választottuk ki, mit csináljunk? Volt, akinek segítségre volt szüksége? Mit változtatnánk, ha újra megpróbálnánk?

Ily módon egy földrajzhoz kapcsolódó tevékenység a kommunikáció és a csapatmunka gyakorlásává is válhat.

2. tevékenység: Egy csapat, különböző szerepek

Az interaktív tevékenységek nem igénylik, hogy minden gyerek ugyanazt a műveletet végezze ugyanabban az időben.

Éppen ellenkezőleg: a pedagógus tudatosan különböző feladatokat oszthat ki.

Például egy kis csapatban lehet:

A Játékos — végrehajtja a fő interaktív műveletet.

A Megfigyelő — figyeli, mi változik a képernyőn vagy az interaktív környezetben.

A Tanácsadó — javaslatot tesz arra, mit próbálhatna ki a játékos legközelebb.

A Koordinátor — ügyel arra, hogy mindenkinek legyen lehetősége hozzájárulni.

Néhány perc elteltével a gyerekek szerepet cserélnek.

Ez az egyszerű felépítés segít megelőzni, hogy egy magabiztos résztvevő átvegye az egész tevékenység irányítását. Azt is megmutatja, hogy a csapatmunkához való hozzájárulás nem mindig a leglátványosabb cselekvést jelenti.

A megfigyelés, a javaslattétel, a magyarázat és a koordinálás is a csapatmunka értékes része.

3. tevékenység: Oldjuk meg együtt a kihívást

Az interaktív falak és padlók olyan tevékenységekhez használhatók, amelyekben a gyerekeknek vizuális elemekre kell reagálniuk, feladatokat kell teljesíteniük vagy közös célt kell elérniük.

Ahelyett, hogy a tevékenységet az egyéni játékosok közötti versennyé alakítanánk, a pedagógus közös kihívást állíthat fel.

Például:

„Vajon a teljes csapat teljesíteni tudja a feladatot, mielőtt lejár az idő?”

Indulás előtt a gyerekek rövid tervezési időt kapnak. Eldöntik, ki hova álljon, ki melyik részre figyeljen az interaktív felületen, és hogyan kommunikálnak majd a tevékenység során.

Az első próbálkozás után a csoport megbeszéli, mi működött és mi nem.

Ezután újra megpróbálják.

A második próbálkozás azért fontos, mert a gyerekek azonnal alkalmazhatják az elsőből tanultakat. Az együttműködés így a tervezés, a cselekvés, az értékelés és a fejlesztés folyamatává válik.

4. tevékenység: Alkossunk egy közös történetet

A kreatív interaktív tevékenységek szintén ösztönözhetik az együttműködést.

A Living Drawings segítségével például a gyerekek olyan rajzokat készíthetnek, amelyek egy interaktív digitális környezet részévé válnak.

Ahelyett, hogy mindenkit arra kérnénk, hogy egymástól független képet készítsen, a pedagógus egy közös témát adhat a csoportnak:

„Alkossunk együtt egy víz alatti világot.”

A gyerekek először megbeszélik, mire van szüksége a világuknak. Az egyik rajzolhat egy halat, a másik egy tengeri élőlényt, a harmadik egy tárgyat vagy szereplőt.

A kihívás nemcsak az, hogy mindenki külön-külön rajzoljon valamit, hanem az is, hogy eldöntsék, miként illeszkedik minden hozzájárulás a csoport közös elképzeléséhez.

Idősebb gyerekeknél a tevékenység tovább bővíthető: a csoport kitalálhat egy rövid történetet az általuk létrehozott világról, és közösen dönthet arról, mi történik a szereplőkkel.

5. tevékenység: Magyarázd el a csapatodnak

Az együttműködés azt is jelenti, hogy valaki képes világosan átadni az információkat.

A pedagógus kisebb csoportokra oszthatja a gyerekeket, és az egyik résztvevőnek olyan információt vagy feladatot adhat, amelyet a többiek kezdetben nem ismernek.

A gyereknek ezután úgy kell elmagyaráznia, mit kell tennie a csoportnak, hogy a feladatot ne egyedül hajtsa végre.

Például egy iSandBOX tevékenység során az egyik gyerek megkaphatja ezt az utasítást:

„A csapatotoknak két magasabb részt kell létrehoznia, köztük egy alacsonyabb völggyel.”

A gyerek elmagyarázza a célt a többieknek, a csapat pedig eldönti, hogyan építse meg.

A tevékenység arra ösztönzi a gyerekeket, hogy a saját szavaikkal fogalmazzanak meg egy utasítást, figyelmesen hallgassanak, és kérdezzenek, ha valami nem világos.

6. tevékenység: Váltsuk a vezetőt

A vezetői szerep is a tanulási élmény részévé válhat.

Egy hosszabb interaktív tevékenység során a pedagógus rövid időre kijelölhet egy gyereket csapatvezetőnek. A vezető nem hajt végre minden műveletet. A szerepe inkább az, hogy meghallgassa a javaslatokat, segítsen elosztani a feladatokat, és a csoportot a célra összpontosítva tartsa.

Néhány perc elteltével egy másik gyerek lesz a vezető.

A vezetői szerep váltogatása lehetőséget ad a különböző gyerekeknek, hogy megtapasztalják az együttműködés mindkét oldalát: egy csoport irányítását és valaki más döntéseinek támogatását.

Ez azt is segít megmutatni, hogy a vezetés nem csupán arról szól, hogy megmondjuk másoknak, mit tegyenek. A vezetéshez meghallgatás, szervezés és a csapat közös eredményhez segítése is hozzátartozik.

A pedagógus szerepe: kérdezz, ne oldj meg mindent

Az együttműködésen alapuló tevékenységek során a pedagógusnak nem feltétlenül kell azonnal megadnia a megoldást.

Amikor a csoport problémába ütközik, hasznosabbak lehetnek a kérdések:

„Mit szeretnétek elérni?”

„Mindenki egyetért ezzel az ötlettel?”

„Kinek van más javaslata?”

„Hogyan osztanátok fel ezt a feladatot?”

„Mi történt, miután ezt megváltoztattátok?”

„Mit próbálnátok ki másképp?”

Ezek a kérdések a gyerekeknél tartják a felelősséget a tevékenységért, miközben segítik őket a beszélgetés strukturálásában.

Alkalmazkodás különböző életkorokhoz

Az együttműködésen alapuló játék óvodai és iskolai környezetben egyaránt alakítható.

Kisebb gyerekeknél a feladatok legyenek egyszerűek és konkrétak. A csoportok állhatnak két vagy három résztvevőből, a szerepek gyorsan változhatnak, és a pedagógus több iránymutatást adhat.

Idősebb gyerekeknél a kihívások összetettebbek lehetnek. Tartalmazhatnak tervezési szakaszokat, nagyobb csapatokat, konkrét felelősségi köröket és a tevékenység utáni közös reflexiót.

Ugyanaz az interaktív eszköz tehát különböző formákban használható a gyerekek életkorától és az oktatási céltól függően.

Az eredmény több, mint a játék teljesítése

Az együttműködő interaktív játék pedagógiai értéke nem korlátozódik arra, hogy a gyerekek sikeresen teljesítenek-e egy adott feladatot.

Maga a folyamat is számít.

Meghallgatták egymást?

Mindenkinek volt lehetősége részt venni?

Hogyan kezelték a különböző ötleteket?

Képesek voltak változtatni a tervükön?

Mi segítette őket az eredmény elérésében?

Az interaktív technológia azonnali vizuális és fizikai visszajelzést ad, de a tevékenység körüli beszélgetés ezt az élményt szélesebb tanulási lehetőséggé alakítja.

Az interaktív játék mint az együttműködés tere

Az iskoláknak és óvodáknak egyre inkább olyan tanulási környezetre van szükségük, ahol a gyerekek többet tehetnek annál, mint hogy információt kapnak. Lehetőséget kell kapniuk a felfedezésre, a kommunikációra, a döntéshozatalra és a másokkal való együttműködésre.

Az interaktív eszközök ezt a megközelítést úgy támogatják, hogy közös élményeket hoznak létre, amelyekben a gyerekek cselekedeteinek látható következményei vannak.

A homokozó közös kísérletté válhat. Az interaktív fal csapatkihívássá válhat. Egy kreatív tevékenység közös projektté válhat.

A technológia megteremti a környezetet. Az oktatási forgatókönyv pedig tanulási lehetőséggé alakítja azt, hogyan dolgozzunk együtt.

Fedezze fel a UTS Play interaktív megoldásait iskolák és óvodák számára, és találjon új módokat a tanulás, a mozgás és az együttműködésen alapuló játék ötvözésére.

Tudjon meg többet az iSandBoxról